A haj „hidratálása” – mit jelent valójában, és lehet-e „dehidratált” a haj?

Mi is az a hidratálás?

A tudatos bőrápolók körében nem ismeretlen fogalom a hidratálás: a bőrnek ugyanis szüksége van vízfelvételre és -megtartásra. A vizet a bőrben jellemzően humektánsok kötik meg, ezeket nevezzük klasszikus hidratáló összetevőknek, illetve okkluzív összetevők (pl. egyes növényi olajok, vajak, észterek, szilikonok, zsíralkoholok) segítenek a víz bőrben tartásában, így közvetve ezek is hozzájárulnak a bőr hidratáltságához. A haj „hidratálása” a bőrápolásból átvett fogalom, ami egyre gyakrabban bukkan fel a hajápolásban is – sajnos sűrűn okozva félreértéseket. Ugyanis, míg a bőrszövet esetén a vízmegkötés és -megtartás fontos szerepet játszik, a hajrost esetében a víz jelenléte nem mindig előnyös – ez a bőr és a haj eltérő szerkezetéből és működéséből adódik. Tisztázzuk tehát, hogy mit jelent valójában a haj „hidratálása”, és miért célszerű inkább más fogalmakat használni helyette (például kondicionálás)!

Mi történik, ha a haj vizet vesz fel?

A haj keratinból áll, ami higroszkópos – ez azt jelenti, hogy képes vizet felvenni a környezetéből, miközben szerkezete megváltozik. Amíg kis mennyiségű nedvesség a haj számára előnyös lehet, hiszen elősegítheti a haj rugalmasságát, addig a víz nagyobb mennyiségben akár árthat is a haj szerkezetének - ugyanis hajmosáskor, vagy minden olyan esetben, amikor víz éri a hajunkat, a haj duzzad, csökken a szakítószilárdsága, ez pedig „sebezhetőbbé” teszi. [1] [2]. Emellett fontos azt is leszögezni, hogy a víz önmagában nem táplálja a hajat, hiszen a haj nem élő szövet, ezért saját vízháztartása sincs. 

Hidratálás vagy kondicionálás?

A „hidratálás” elsősorban a víz hozzáadását és megkötését jelenti, amit humektánsok (pl. glicerin, propilénglikol, nátrium-pca) végeznek, és az előbbiekből láttuk, hogy ez nagy mennyiségben nem előnyös a haj számára. A kondicionálás ezzel szemben a hajfelszín simítását, lipidpótlást és mechanikai védelem biztosítását jelenti. A kondicionáló összetevők lehetnek emolliensek (növényi olajok, vajak, észterek, szilikonok) vagy filmképzők (pl. polyquaternium) - ezek óvják a hajat és csökkentik a nedvességvesztést, miközben jellemzően nem építenek be plusz vizet kívülről. [2] Egy nem jól formulázott, csak humektánsokat tartalmazó termék akár a haj szerkezetének károsodását is okozhatná hosszútávon, ezért fontos a vízfelvétel szabályozása és a védőréteg megerősítése kondicionáló összetevőkkel!

Lehet-e „dehidratált” a haj?

Mivel a haj nem élő szövet, klasszikus értelemben nem lehet „dehidratált”; a száraz, „dehidratáltnak” tűnő haj valójában lipidhiányos, porózus és a fehérjestruktúrája sérült. Ilyenkor nem a víz pótlására van szükség, hanem kondicionálásra, ami helyreállítja és megerősíti a haj védőrétegét. [2]

Hogyan „hidratáljuk” akkor a hajat?

Ne felejtsük el, hogy a haj „hidratálása” nem azonos a bőrével. A humektánsok kis mennyiségben hasznosak lehetnek, de egy tudatos hajápolási rutinban -és termékben- jóval nagyobb szerep jut az emollienseknek és a filmképzőknek (vagyis a kondicionáló összetevőknek), hiszen ezek pótolják a szükséges lipideket és védik a hajat a mechanikai behatásoktól. Egy hatékony hajápolási rutin tehát inkább a kondicionálásra épül, semmint a hidratálásra – hiszen ez az, ami strukturálisan megerősíti a hajrostot, ellenállóvá téve azt a környezeti hatásokkal szemben. [2]

Dr. Holczinger Aliz (@doctorholz_hu)

gyógyszerész, kozmetikai vegyész

Források:

[1] Colomban, P., & Paquin, R. (2007). Nanomechanics of single keratin fibres: A Raman study of the α-helix → β-sheet transition and water effect. Journal of Raman Spectroscopy, 38(5), 504–514. https://doi.org/10.1002/jrs.1672

[2] Fernandes, C., Medronho, B., Alves, L., & Rasteiro, M. G. (2023). On hair care physicochemistry: From structure and degradation to novel biobased conditioning agents. Polymers, 15(3), 608. https://doi.org/10.3390/polym15030608