Parabének – valóban károsak, vagy csak rossz a hírük?

A parabéneket valószínűleg nem kell bemutatnom, hiszen az elmúlt két évtizedben jelentős hírnevet szereztek maguknak – mégpedig nem a jó értelemben. De vajon van-e valóságalapja a parabénekkel kapcsolatos állításoknak, mi igaz belőlük, illetve veszélyes-e egy olyan hajápoló termék, ami parabént tartalmaz? Járjuk körbe a témát!

Mik is azok a parabének és miért használják őket?

A parabének több évtizeden keresztül a legelterjedtebb, egyben legkedveltebb tartósítószereknek számítottak a kozmetikai iparban, hiszen széles spektrumú mikrobiológiai (baktérium-és gombaellenes) védelmet tudnak nyújtani, ezzel segítve a kozmetikai termékek hosszabb eltarthatóságát. Az utóbbi időben viszont a csapból is az folyik, hogy a parabének ártalmasak, ennek kapcsán pedig sok cég kezdett el alternatívákat keresni, és átformulázni már meglévő, hatékonyan működő termékeket. Ma már számos alternatívát ismerünk, ugyanakkor ezeknek is megvannak a korlátjaik: általában gyengébb hatásúak, mint a parabének, így időnként magasabb koncentrációra lehet szükség belőlük (ez növelheti az irritáció esélyét), vagy speciális csomagolóanyagba kell helyezni a terméket, ami jelentősen megdobhatja a költséget.

Mitől a rossz hírnév?

2004-ben a Darbre és munkatársai által publikált tanulmány parabénnyomokat mutatott ki humán emlődaganatszövetekben [1]. Bár a tanulmány nem állapított meg ok-okozati összefüggést a parabének és a daganat között, az eredmények jelentős médiafigyelmet kaptak, és a parabének rémhíre gyorsan elterjedt. Számos szervezet kampányt indított a parabénmentes kozmetikumok mellett, ami tovább erősítette a parabénekkel kapcsolatos félelmet a vásárlókban.

Mi történt azóta?

A tanulmány óta természetesen rengeteg vizsgálat zajlott, amik a parabének biztonságosságára és kockázataira irányultak. Fontos megjegyezni, hogy jelenleg nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy a parabének közvetlenül daganatot okoznának emberben. Egyes parabén típusokkal kapcsolatban azonban merültek fel kérdések, mivel laboratóriumi (in-vitro sejttenyészet és állatkísérlet) vizsgálatokban enyhe ösztrogénszerű hatást mutattak. Ez a hatás egyébként jóval gyengébbnek bizonyult a természetes ösztrogén, vagy a táplálkozással bevitt fitoösztrogének hatásánál, [2] és a kémiai szerkezettel összefüggést mutat: minél hosszabb oldallánccal rendelkezik a parabén (pl. butyl-és propylparaben), annál nagyobb mértékű. [3] Fontos, hogy ezekből az eredményekből nem vonható le egyértelmű következtetés arra, hogy milyen hatást fejtenének ki az emberi szervezetben. Az EU kifejezetten szigorúan kezeli azokat az összetevőket, amik esetlegesen megzavarhatják a hormonháztartást, vagy amikről nem áll rendelkezésre kellő adat a biztonságosság értékeléséhez. Ennek okán az elmúlt években számos parabént betiltott (isopropylparaben, isobutylparaben, phenylparaben, benzylparaben, pentylparaben), vagy korlátozta azok használatát. A tiltott összetevőkkel készült termékek az Európai Unióban nem hozhatók forgalomba. Vannak olyan parabén típusok is, amiket az Európai Unió továbbra is biztonságosnak tekint az előírt koncentrációk mellett, ilyen például a methylparaben és az ethylparaben. [4] Ezeket az összetevőket meghatározott koncentrációban továbbra is fel lehet használni az Európia Unióban forgalmazott termékekben. Az előbbiekből is látjuk, hogy nem mindegy a parabén típusa - de most térjünk át arra, hogy mi van akkor, ha egy hajápoló termék parabént tartalmaz?

Veszélyes-e egy parabént tartalmazó hajápoló termék?

Amikor egy termék biztonságosságát értékeljük, fontos számításba vennünk az összetevők koncentrációján és tulajdonságain túl a felhasználás (expozíció) helyét, módját és gyakoriságát. Nem mindegy például, hogy egy készítményt mekkora testfelületen, milyen sűrűn használunk, illetve, hogy leöblítjük-e, vagy sem? [5]

A samponok és hajkondicionálók ilyen szempontból speciális csoportot képeznek: ezek olyan leöblítendő termékek, amik legtöbbször rövid ideig érintkeznek a fejbőrrel, vagy olyan nem leöblítendő termékek, amik nem érintkeznek a fejbőrrel, és általában nem minden nap használjuk őket. A fentieket figyelembevéve -a jelenlegi tudományos álláspont szerint- a parabénekkel kapcsolatos kockázat hajápoló termékek esetén csekélynek tekinthető. Természetesen mindenki szíve szerint döntsön: ha inkább parabénmentes terméket használnál, tedd azt - viszont a parabént tartalmazó termék sem ördögtől való dolog!

Dr. Holczinger Aliz (@doctorholz_hu)

gyógyszerész, kozmetikai vegyész

Források:

[1] Darbre, P. D., Aljarrah, A., Miller, W. R., Coldham, N. G., Sauer, M. J., & Pope, G. S. (2004). Concentrations of parabens in human breast tumours. Journal of Applied Toxicology, 24(1), 5–13. https://doi.org/10.1002/jat.958

[2] Golden, R., Gandy, J., & Vollmer, G. (2005). A review of the endocrine activity of parabens and implications for potential risks to human health. Critical Reviews in Toxicology, 35(5), 435–458. https://doi.org/10.1080/10408440490920104

[3] Okubo, T., Yokoyama, Y., Kano, K., & Kano, I. (2001). Estimation of estrogenic and antiandrogenic activities of parabens and their chlorinated derivatives. Archives of Environmental Contamination and Toxicology, 43(4), 432–438. https://doi.org/10.1007/s002440010259

[4] Scientific Committee on Consumer Safety (SCCS). (2011). Opinion on parabens. European Commission. https://health.ec.europa.eu/system/files/2021-07/sccs_o_041.pdf

[5] Cosmetic Ingredient Review (CIR) Expert Panel. (2019). Safety assessment of parabens as used in cosmetics. https://www.cir-safety.org/sites/default/files/parabens.pdf