A hajszárítás tudománya: hogyan szárítsd a hajad a legkíméletesebben?

Mindenki más és más módszerre esküszik, ha hajszárításról van szó. Van, aki forró levegős hajszárítóval, van, aki inkább a szabad levegőn szereti, ha megszárad a haja. Ám a legtöbben nem éppen a legkíméletesebb módon szárítjuk a hajunkat. 

A nedves haj sokkal sérülékenyebb, mint a száraz, ráadásul a hő is káros a hajnak. Mégis, hogyan lehet akkor kíméletesen szárítani a hajunkat?  Nézzük, mit mond a tudomány a helyes hajszárításról.

Mi történik a vizes hajjal?

A tudatos hajápolás része, hogy tudod, mi is történik a hajaddal hajmosás közben. A haj szerkezete bonyolult, és több részből áll. Amikor a hajad teljesen átnedvesedik, akkor a vizet magába szívja, és megduzzad. Az ép haj a saját tömegének körülbelül egyharmadát képes víz formájában elnyelni. Ezzel szemben a sérült haj még többet. Ezt úgy képzeld el, mint egy lyukacsos szivacsot. Minél több üres rész van benne, annál porózusabb, több vizet nyel el.

A víz egyik tulajdonsága, hogy megbontja a hajadban található hidrogénkötéseket. A hajszálat több különböző kötés, köztük a hidrogénkötés tartja össze. Ezek adják az haj erősségét és formáját. A hidrogénkötésekkel szemben a diszulfid- és ionkötések tartósabbak, általában csak vegyi kezeléssel, például dauerral vagy tartós hajegyenesítéssel bonthatók meg.

A hidrogénkötések viszont sokkal gyengébbek – folyamatosan felbomlanak és újraképződnek minden mechanikai beavatkozáskor. Tehát, amikor megmosod,  vagy hő éri a hajad formázáskor, akkor valójában megbontod a hidrogénkötéseket. Száraz állapotban a kötések egymáshoz tapasztják a hajfehérjéket, így rögzül a hajad egy adott formában. Viszont amikor vizes lesz a hajad, a víz átveszi ezt a szerepet, és a hajfehérjék inkább a vízzel kötnek, nem egymással. A víz nem rögzül semmihez, a hajfehérjék között pedig kevesebb kötés marad – a haj így vizesen gyengébb, sérülékenyebb lesz. Ezért van az is, hogy a nedves haj még göndör állapotban is megnyúlik.

A víz károsítja a hajat?

A hajszál felszínét fedő kutikula lemezkék sem egyformán szívják fel a vizet. Szárazon ezek a lemezkék laposan egymásra fekszenek, de amikor a hajad megduzzad a felszívott víztől, akkor ezek a lemezkék megemelkednek. Ezáltal a kutika pikkelyek könnyebben lepattannak, megsérülnek. Tehát, önmagában a víz nem károsítja a hajat! Azonban a vizes haj sokkal sérülékenyebbé válik, mint szárazon. Így minden mechanikai hatás, például fésülködés vagy dörzsölés, sokkal erősebben károsítja a hajszálakat.

Hajszárítás: mit és mit ne csináljunk?

Bár elsőre a hajszárító is forrólevegős formázónak tűnhet, ami roncsolja a hajszálakat. Ám a hajszárítás sokkal kevésbé lesz káros, mint egy hajvasaló vagy hajsütővas – ha jól használod. A titok az, hogy mozgasd a hajszárítót körkörös mozdulatban, ne egy ponton tartsd a hajadon. Így a hajadat kevésbé éri erősebb hőhatás. Mindenképp tarts megfelelő távolságot a hajszárító és a hajad között. A legforróbb és legerősebb fokozatot is kerüld, mert egy ponton a forró fokozattal szinte égetheted a hajad.

A helyes hajszárítás módja tehát, ha 15 cm-ről, alacsony fokozaton és szobahőmérsékletű levegővel dolgozol. A víz elpárologtatása közben a hajszálak hőt vesznek fel, de ezzel egyidejűleg hűlnek is – ez a természetes hűtő mechanizmus részben megóvja hajad a túlmelegedéstől.

A levegőn való szárítás sokak szerint a legkíméletesebb megoldás, azonban jobb, ha nem teszed. Ha vizes hajjal fekszel le aludni, vagy hosszabb ideig nedves hajjal nyomod hozzá a fejed a párnához vagy a kanapéhoz, az növelheti a károsodás esélyét. A haj nedves állapotában sokkal sérülékenyebb a belső szerkezetében lévő hidrogénkötések átmeneti felbomlása miatt. Így a haj kevésbé tartja meg az alakját és az erősségét. Ha ilyenkor mechanikai nyomás, például fejed súlya éri a hajad, akkor az könnyen megtörik. A nedvesség hatására továbbá a kutikula lemezkék megemelt állapotban vannak, ami szintén sokkal sérülékenyebbé teszi a hajadat.

A helyes hajszárítás tudományos alapja

Egy kutatás négy csoportot vizsgált annak érdekében, hogy megállapítsa a hajszárítás különböző módjainak hatását a haj szerkezetére. A kontrollcsoport tagjainak haja szobahőmérsékleten, természetes úton száradt, míg a többi csoport tagjai hajszárítóval, eltérő távolságból és ideig szárították hajukat. Az első csoport 15 cm-ről 60 másodpercig, 47 °C-on szárította a haját. A második csoport 10 cm-ről 30 másodpercig, 61 °C-on, míg a harmadik csapat 5 cm-ről 15 másodpercig 95 °C-on dolgozott. 

Az eredmények azt mutatták, hogy a hajszálak minél magasabb hőmérsékletnek voltak kitéve, annál nagyobb mértékű sérülést szenvedtek el. Meglepő módon a hajban lévő sejthártya-komplexum – amely a haj épségének megőrzéséért felel – kizárólag a levegőn száradó hajak esetében károsodott. A hajszárító 15 cm-es távolságból, folyamatos mozgatással alkalmazva tehát kevesebb kárt okozott, mint a természetes, levegőn való szárítás.

Tehát, minél közelebb viszed a hajszárítót a hajhoz, annál gyorsabban szárad ugyan, de a hőmérséklete drasztikusan emelkedik. Ez már rövid idő alatt is súlyos szerkezeti károsodást okozhat. Az 5 cm-es távolság már a buborékos haj kialakulásának kockázatával jár.

Hajkárosodás lvl 1000: a buborékos haj

Most jól figyelj! A buborékos haj az egyik legsúlyosabb károsodási forma. De nézzük, mit is jelent ez a gyakorlatban! Ha a vizes vagy törölközőszáraz hajat túl magas, kb. 90 °C feletti hő éri, akkor a hajszál belsejében lévő víz forrásnak indul és gőzzé alakul. Mivel a haj belső struktúrája nem tudja elvezetni ezt a hirtelen megnövekedett nyomást, a vízgőz bentről szétfeszíti a hajszálat, mikroszkopikus robbanást okozva ezzel.

Ez apró gőzbuborékokat hagy a haj belsejében – ezt hívjuk buborékos hajnak. A haj ettől törékeny, szálkás, porózus lesz és a struktúrája szinte tönkremegy, pattogatott kukoricához hasonló szerkezetet felvéve. Az így károsodott hajat nehéz helyrehozni. A hajszárító legforróbb fokozata is okozhat már ilyen mértékű károsodást.

Ezért tilos például a nedves hajat hajvasalóval vagy hajgöndörítővel formázni. Ha a hajvasalóhoz érve pattogó, sziszegő hangot hallasz, az nem a gőz játéka, hanem a hajadban lévő víz forr fel. Ez ugyanazt a buborékos elváltozást okozza, amit fentebb leírtunk. A vasalóban rejlő extrém, 180–230 °C-os hő szó szerint szétfeszíti belülről a hajszálakat.

Helyes hajszárítás az egészségesebb hajért

A haj szárításának módja fontos hozzávalója az egészségesebb, rendezett hajnak. Mindegyik módszer lehet kíméletes vagy káros attól függően, hogyan használjuk. A megfelelő hajszárítás kulcsa a kíméletes hőfok és fokozat, valamint a mechanikai behatások kerülése.

Forrás: Lab Muffin Science